Mutty photo

Írások / Kelenföldi kalandok

Mi is történt? Elmentem venni valami fotós cuccot. Nem lenne ebben az égvilágon semmi érdekes. Ám számomra mégis sok tanulsággal szolgált.

Egy egészen egyszeru kiegészítot szerettem volna venni, egy cseretalpat az állványomhoz. Nem ismerek túl sok fotós boltot, szinte mindent használtan veszek, újonnan egyrészt drágák nekem ezek, a másrészt meg késobb... Ám mivel ez csak egy cseretalp, kinéztem a neten, hogy a "három pöttyös" boltban csak kétezer valahányszáz forint, és van is nekik raktáron. Az eddigi tapasztalatom a hazai fotós boltokkal, hogy minden van, csak az nem ami nekem kell. Egyszer egy polárszurot akartam venni, és amit kinéztem magam csak rendelésre volt, és mindig amikor odamentem, azt mondták hétfon lesz. A harmadik ilyennél nem mentem többször. Lehet hogy azóta is rajtuk rohad, de nem érdekel.

Nem kecsegtetett sok reménnyel hogy megkapom amit szeretnék, hiába mutatta "raktáron" a netes cikklista. Már jártam így is, egy memóriakártyával. Nyakamba vettem azért a várost, szigorúan BKV-val, hétköznap négy és hat közt közlekedjen kocsival akinek kék villogója is van, és teljes gyakorló kötéltáncsos csoportokat bírnak el az idegei.

A cég persze elköltözött amióta utoljára náluk voltam (akkor sikeresen vásároltam náluk, problémamentesen, ami mint mondom esetemben ritkaság), még messzebb, még butább helyre… Mondjuk a korábbi helyszín egész jól közlekedheto, ez viszont BKV-zás után egy tízperces gyaloglást és keresgélést igényel, és hiába képeztem le elmémben a google-map-ot, azért a teljesen ismeretlen területen sikerült eloször rossz utcába fordulnom a panelek közt. Már az Móricz Zsigmond körtér környékén kinéztem magamnak egy fickót, akirol a táskája alapján azt gondoltam, ugyanabba a boltba megy. Reméltem hogy tudja az utat.

Sikerült nem tévednem, ugyanannál a megállónál szállt le, és arrafele indult, amerre az agyamban lévo térkép alapján menni kellett, egy darabig követtem. Ám sosem tudom meg hogy oda ment-e vagy sem, mert közben témát találtam, és megálltam fotózni.

A panelek szolgáltatták a témát, leyka (aki folyton rámszól ha nagybetuvel írom a nevét) mutatott nekem 45 fokban forgatott képeket, bár hozzátette, szerinte csak akkor ér valamit, ha nem öncélú, hanem eleve 45 fokos a téma. A házakban találtam ilyen témát, közben belógott egy fa, ekkor Dorzak képei jutottak eszembe, aki szeret épületeket keverni a fákkal. Lottem pár képet.

Aztán konstatáltam hogy csotörés van. Ami az egészben érdekes, ahogy a földbol mint valami megállíthatatlan forrás tör elore a víz, agresszív erovel. Szemmel láthatóan egyszeruen senkit nem izgatott, amit az ért furcsállok, elég nagy krátereket mos magának a föld alatt egy ilyen, elárasztja a pincéket, fellazítja az aszfalt alatt a földet, megsüllyed, mittudomén. Ráadásul szinte kizártnak tartom hogy a magas panelek felso emeletein ne okozna vízhiányt... De pár helyi kissrácon kívül akik ott lógtak az utcán, senki még csak rá se nézett a járda alól feltöro folyadékkal, amely lassan kezdte elönteni a fél környéket. Persze a közeben a metrót építik, az is lehet hogy a föld alatt rontottak valamit nagyon el...

Némi útbaigazítással megtaláltam a boltot. Ahol közölték hogy ilyen nincs. Remek. Eljöttem a város olyan sarkába, ahol még életemben nem jártam, átgázoltam Budapest legfrissebb patakján, és nincs. Nem véletlenül ok a hazai importorei vagy mi a francai a Manfrottonak? Tolük veszi egy csomó bolt, és nincs. Egy vacak RC-2 -es cseretalp. Azért van benne egy csavar, mert hogy a csavar nem átlagos. Nem "sima" 1/4-edes, hanem 3/8-ados kell ugyanis a nemrég -használtan- beszerzett Mamiyához. Mondtam nekik, hogy esküdni mertem volna, hogy a neten még raktáron lévonek jelezte, erre megmutatta hogy nem. Szomorú lettem, és azért megkérdeztem hogy de hát miért is nincs. Azt válaszolta hogy senki nem használ ma már középformátumot, mert az már nem divat. Oké. Erre most mit mondjak? A termékpalettájukba és a készletükbe azért legalább presztízsbol befért volna 1 azaz 1 darab ilyen kis "szar"...

Ajánlott helyette egy hernyóátalakítót. Ez egy kis izé, ami nem a pillangók juvenilis manifesztációját transzformálja, hanem 3/8-ados menetet alakít a kisebbre. Ezt fizikai valójában is megtalálták, és az ára is felettébb meglepo: 132 forint! Megszoktam hogy a fotózásnál minden legalább négyjegyu összeg, de inkább öt vagy hat. Életemben nem vettem még 3 jegyu forintért fotós cuccot, talán még nagyon régen, de arra már nem emlékszem. Még egy tekercs film is több, foleg hogy szinte sose egyet veszek.

Viszont eszembe jutott, hogyha már úgyis csak átalakítóval tudom megoldani, veszek egy 1/4-edes cseretalpat, és valahogy összehegesztem ezzel a pillangótranszformátorral :) Bizony, a kisebb csavaros cseretalpat mutatja raktáron... Keresik-keresik. Nincs egy darab sem. Ezt már nem nagyon hiszem el. De jól van, legyen nekik karácsony, akkor 132 Ft-al lesznek gazdagabbak. A srác megkérdezi, kell-e ÁFÁ-s számla. Mondom elég a blokk. Elkezdi ütögetni a gépet, majd a kollégájának mondja. "Te, ennek még mindig nincs önköltségi ára..." Miután kitéro választ kap rá, hozzáteszi, hogy "Akkor majd szólok holnap is". Komoly problémát okozok azzal, hogy egy óriási címlettel, 200 forintossal szeretném kifizetni ezt a hatalmas összeget, alig bírnak visszaadni.

Azért közben megkérdeztem, mit jelent az, hogyha "rendelésre". Azt mondja, ezért a kis tételért nem nyitnak rendelést (ezt mondjuk megértem) de akkor a legközelebbi szállítmánnyal érkezik, ami úgy 4 hét. Na ezt már ismerem, köszönöm szépen, nem.

A blokkot inkább nem várom meg, szöszmötöl vele. Otthagyom az egyébiránt szépen megcsinált, hatalmas, és tök üres üzletet, és inkább elindulok második aznapi uticélom felé, a laborba...

Hol a tanulság? Nem is tudom. Miért nincs az importor-márkakereskedésben kishazánkban egy olyan alkatrész, amit egyébként az állványokkal együtt eladnak? Többnyire ugye a kisebbik csavarral, de akkor is. Az se volt. Persze biztos nagyobb lett volna a lelkesedésük ha egy 5D-t vagy egy D300-at akarnék venni, még kirakva is volt.

Végül is jót fotóztam, azon gondolkodtam hogy visszajövök még, kb. ugyanebben az idoben, hozom a Mamiyát, meg rendes széleslátószöget, és fotózok 45 fokos paneleket. Persze ahhoz kellene állvány, meg 3/8...

Azért beletekertem a gépbe a hernyóátalakítót, de alapvetoen nem tetszik a megoldás. Még egy pont aminél lötyöghet, nem lehet úgy megcsinálni. Szépen a helyére illik, de attól félek, egyszer meghúzom a cseretalpat, és nem a Mamiyában marad benne ez az izé, hanem rátekeredik a csavarra, és kijön. Utána meg a cseretalpam lesz a Mamiyának dedikálva, és akkor a 20D nem megy rá... És mint a mellékelt ábra mutatja, egy ilyen vacak beszerzése Magyarországon még akkor is problémás, ha "raktáron" jelzéssel fut az importornél.