Mutty photo

Nem bírtam ellenállni a kísértésnek, hogy cikket írhassak az éjszakai fotózásról. Önmagában talán nem is lenne akkora téma, de maga a pályázat is megmozgatta a fantáziámat, és valahol a szívem mélyén remélem, hogy nem csak éjszakai Lánchidas képeket látunk, így megpróbálok pár ötletet is adni.

Hamarosan kezdődik

Kis (budap)esti romantika

Kezdjük mégis a legkézenfekvőbb témával, az éjszakai, kivilágított épületekkel, hiszen ezen keresztül lehet a legkönnyebben elmagyarázni a technikát. Szinte minden fotós lefényképezi élete során a hozzá legközelebb eső nagyobb város esetleg világra szóló nevezetességeit. Így készül hazánkban évente több millió kép a Lánchídról, a Budai Várról és a Parlamentről stb.

Alapvetően szépen elkészíteni ezt a képet is kicsit több előkészületet igényel. KELL hozzá pl. egy állvány. Anélkül többnyire nem megy. Hiába az ISO 1600 és a legjobb zajszűrés, még kicsibe is látszik a turpisság. Amikor analóggal fotóztam, és a gépbe épített fénymérővel nem is igazán sikerült megsaccolni se a megfelelő beállítást, akkor az alábbi kombinációt használtuk: -Állvány (alap..) -Kioldózsinór (hogy az exponáláskor a kezünk ne rázza be a gépet) -ISO 100 (ha már állványon van legalább ne legyen szemcsés a sötét rész) -5-20 másodperc -5,6-11-es rekesz

A záridő/rekesz pároshoz hozzá kell tenni, hogy Budapest szinte minden kivilágított épületével jó eredményt lehet elérni, 5 másodperccel és 8-as rekesszel.

Rekeszelés hatása Hogy miért kell szűkíteni a rekeszt ha eleve kevés a fény? Pont a lámpák miatt. Tág rekeszen ugyanis körkörösen elmosódnak a fényforrások, előjönnek az objektívek színhibái, és esetenként még a mélységélességünk is kevés lesz. A lerekeszelt objektív "pacák" helyett szabályos sokszögben csíkokat húz a lámpák köré, a blendelamellák számának függvényében (általában 5-10 csík). Ez szerintem jól is néz ki, persze ízlés kérdése. Amire viszont vigyázzunk, ne rekeszeljük túl! A mellékelt képen is látszik, hogy F16-on a túl szűk "luk" miatt szóródó, elhajló(?) fény túl hosszú csíkot is vet, és plusz "flare"-ek keletkeznek.

Persze ha nincs nálunk állvány, akkor digitális gépen könnyedén emelhetjük az ISO értéket, és még mindig el lehet készíteni a képet, de számítanunk kell rá, hogy zajosabb lesz, és a látvány sem lesz ugyanaz.

A legtöbb digitális géphez nem jár kioldózsinór, sőt beszerzése is bonyolultabb lehet, mint a manuális régi gépekhez a szabvány mechanikus zsinór. Ám azóta feltalálták az időzítőt... Ez megfelelően biztosítja, hogy ne nekünk kelljen lenyomni a gombot, igaz 2-10 másodperccel többet kell eltöltenünk 1-1 expozícióval. Ha (tükörreflexes) gépünk tudja, használhatunk tükörfelcsapást is, ezt is állíthatjuk időzítettre, akkor először a tükröt csapja fel, majd pár másodperc múlva a redőny is megindult, ekkor már sem a tükör nem rázza a gépet, sem mi nem érünk hozzá...

A kisebb, olcsóbb kompaktok nem tudnak manuális módot, és általában nappali világosságot szeretnének erőltetni a képre. Nem kell feladni! Mindenképpen kapcsoljuk le a vakut, és kompenzáljuk mínuszba(!) az expozíciót. Több mint egy évig fotóztam egy HP 720-al, ami akkor adott jó eredményt éjszaka, ha 1-2 fényértékkel alulexponáltattam. Ennél valamivel kevésbé egyszerűbb felépítésű gépeket többnyire nem kell ennyire alulkompenzálni.

Batthyány tér

A klasszikus esti épület és városkép fotózáshoz szükségünk van még valamire. Ez pedig, hogy a "kék órában" fotózzunk. Ez a naplemente és a teljes sötétség közötti meglepően hosszúnak tűnő, de szép eredményt csak alig negyed órában adó időszak, amikor már kigyulladtak az éjszakai mesterséges fények, de az ég még a légkörön szóródó fény miatt kék. A "kék órát" polárszűrővel esetenként meg tudjuk nyújtani, vagyis amikor még kicsit világosabb van mint az ideális, akkor el lehet mélyíteni az ég kékjét. Vigyázni kell azonban, mert kb. 2 fényértéket vesztünk vele, tehát az állványra továbbra is szükségünk lehet.

Amire még, főleg digitális gépekkel vigyázni kell, az a "fehéregyensúly". A legtöbb díszkivilágításra és közvilágításra használt lámpa színleadása ugyanis igen távol áll a Napétól. Szinte lehetetlen elkerülni, hogy a kép nem váljon sárgás-vöröses árnyalatúvá, ám az én ízlésem szerint ezt nem szabad a végletekig visszaállítani, különben az emberi érzékeléshez képest is túl kék lesz a kép. A rengeteg különféle fényforrást tartalmazó fotón pedig előfordulhat, hogy egy "hidegebb" hőmérsékletű lámpa kékbe hajlik, egy fehér közelire kompenzált sárgásabbtól. Nincs mindig megfelelő recept erre, kísérletezni kell.

Hiányérzet

A fenti tanácsok betartásával többnyire sikerül éjszakai városképeket készíteni, ám kiírása szerint a jelen pályázat tágabb teret enged nekünk.

Esetenként nappal is, de általában azért este, a városok ugyanis nemcsak a díszkivilágítást nyújtják. A neonreklámok, a járművek, a lakóépületek, az utcai világítás és megannyi egyéb világítótest ontja magából a "jó fényeket". Ráadásul a hosszabbra adódó záridők miatt bizonyos dolgok elmosódnak, mások előtérbe kerülnek:

-A mozgó, "kivilágítatlan" emberek eltűnhetnek a képről, vagy csak a lábuk látszik, ami tovább tartózkodik egy helyen. Ki lehet üríteni egész tereket, egyetlen szó vagy tiltótábla nélkül. :)

-A mozgó fények (így pl. az autók fényszórói) csíkot húznak. Indexelő autó pl. szaggatott csíkot, megkülönböztető jelzést használó autó ugyanezt sejtelmes kékben :)

Őstermelő rally

Nóvy Most

Térugrás

-Sokkal könnyebbé, kényelmesebbé válik a mozgások érzékeltetése, mivel a lassabb mozgások is száguldássá válnak a gyér fények és a hosszú záridők jótékony hatására. Az éjjel már nem is annyira rohanó város nyüzsgőbbé tehető, mint a csúcsforgalom! -A folyók, vizek kisimulnak, a Duna felszínén elmosódott "jégtábla" lesz... Matt, pasztelles színnel verik vissza a lámpákat. Ugyanígy simulnak ki a felhők, földöntúli légkört alkotva. Ehhez általában kicsit hosszabb záridő kell, vagy erős szél :)

-A fények furcsa, természetellenes, szabad szemmel nem látható világot hozhatnak létre. Ha kreatívan mozgatjuk a gépet exponálás közben, vagy eleve mozgó lámpákat fotózunk, létrehozhatunk olyan képeket, amiket amúgy nem is látnánk a valóságban.

-Az esti város más mint a nappali. A mesterséges világítás sokszor teljesen átfesti a környezetünket, hétköznapi tárgyak kaphatnak új színeket, új formákat, esetleg új jelentést.

Támad a Mars

Szinesfém

Sing it!

-Tágabb értelemben talán a város fényei közé tartozhat egy koncertfelvétel is, még ha nem is ennyire közeli, mint inkább valami széleslátószöges megfogalmazás.

Ne féljünk elvegyülni a város forgatagában. Vigyük magunkkal az állványunkat, a legszebben rajzoló széles látószögű, és valamilyen kisebb teleobjektívünket, állványunkat, távkioldónkat, és csak nyugalom. A pillanatok is lassabban múlnak el, vagy úgyis megismétlődnek...

Amit még illik vinni, még nyáron is: meleg ruhát, pótakkut (a hosszú felvételek gyorsabban merítik az akkumulátorokat!) és esetleg valami frissítőt, hiszen egy-egy esti kaland elhúzódhat. Legyünk kipihentek, az a kreativitásnak is jót tesz!

Bele...

Merüljünk bele!

Jó (esti) fényeket!

Mutty
2006